A céges telefonszámla könyvelése a beszédszolgáltatás, az internet, a mobilvásárlások és a készülékrészlet elkülönítésével kezdődik. A törvényben felsorolt telefonszolgáltatások áfájának 30%-a főszabály szerint nem vonható le. Ez nem azonos a magáncélú telefonhasználat 20%-os egyszerűsített meghatározásával. Az AM és ÁHK jelölést meg kell őrizni: egyik sem 0%-os áfakulcs.
A számla végösszege ezért nem könyvelhető egyetlen telefonköltségként. Az ÁFA összesítő sem elég a besoroláshoz: ugyanazon a számlán a 27%-os beszédszolgáltatás, a 27%-os parkolás és egy készülékhez kapcsolódó fizetési tétel eltérő kezelést kíván. Először a tétel jogcímét kell meghatározni, majd a levonható áfát, a magánhasználatot és a fizetendő összegbe való beszámítását.
Tételtípusok: beszéd, internet, mobilvásárlás, AM és ÁHK
A számlarészletező tételmegnevezése, adóoszlopa és TESZOR-kódja együtt adja a besorolás kiindulópontját. A szolgáltató neve vagy a „havidíj” megnevezés önmagában nem mondja meg, melyik szabály alkalmazandó.
A Yettel számlamagyarázója például külön soron tünteti fel a vegyes tarifacsomag hangrészét 27%-os, az internetrészét 5%-os áfával. Egyetlen csomag két sora tehát kétféle áfakezelést igényel. Ez a Yettel bemutatott számlaképe; más szolgáltatónál a saját részletezésből kell azonosítani a szolgáltatásokat.
| Számlán megjelenő tétel | Könyvelési kezelés | Mit kell mellé ellenőrizni? |
|---|---|---|
| Beszédszolgáltatás, hangcsomag, hívásdíj | Igénybe vett szolgáltatás; a telefonos áfakorlátozás vizsgálandó. | Tételmegnevezés, TESZOR, adómérték; magánhasználathoz hívásrészletező. |
| Internet-hozzáférés | Külön szolgáltatási költség; a telefonos 30%-os tilalom nem erre a sorra vonatkozik. | Az internet elkülönített díja és áfája. |
| Mobilparkolás, e-matrica | Parkolási vagy úthasználati költség, saját levonási szabállyal. | Vásárlási bizonylat, rendszám, üzleti cél, esetleges kivétel feltételei. |
| App Store, Google Play, egyéb Mobilvásárlás | A megvett termék vagy szolgáltatás jogcímén; a magánvásárlást külön kell rendezni. | A tényleges eladó bizonylata, a vásárlás tartalma és kedvezményezettje. |
| AM vagy ÁHK jelölésű összeg | A mögöttes ügylet szerint; a nyomtatott adóstátuszt változatlanul meg kell őrizni. | Számlajelmagyarázat, kapcsolódó szerződés vagy bizonylat. |
| Korábban beszerzett készülék törlesztőrészlete | A már kimutatott kötelezettség rendezése, nem új telefonköltség. | Beszerzési számla, részletfizetési szerződés és fennálló tartozás. |
| Előleg beszámítása | A korábbi előleg rendezése; nem újabb ráfordítás. | Előlegbizonylat, korábbi könyvelés, a beszámított összeg adótartalma. |
| Késedelmi kamat | A szolgáltatási díjtól külön, a kamat jogcímén. | Kamatértesítő, érintett tartozás; az adminisztrációs díj külön tétel. |
A roaming és az emelt díjas hívás sorait is tartalmuk szerint kell vizsgálni. Egy emelt díjas terhelés mögött telefonforgalom mellett más ügylet is állhat; a puszta elnevezés alapján ne kerüljön minden összeg ugyanabba a telefonos áfamegosztásba.
Mit jelent az AM és az ÁHK a számlán?
Az adóoszlopban az AM adómentes, az ÁHK áfa hatályán kívüli tételt jelöl. Mindkettőnél hiányozhat a felszámított áfa, de ettől még nem 0%-os adókulcsról van szó. A le nem vonható áfa ismét más: ott a szállító felszámítja az adót, csak a vevő nem jogosult annak levonására.
Ha egy számlán a készülékbiztosítás mellett ÁHK, egy szerencsejáték-vásárlás mellett AM szerepel, ezeket a jelöléseket kell rögzíteni. Az adott ügyletet a hozzá tartozó dokumentum alapján kell minősíteni; a két példa nem határozza meg minden biztosítás vagy szerencsejátékos terhelés besorolását. A könyvelőprogram technikai áfakódját ehhez kell hozzárendelni, mert a program saját kódja nem feltétlenül egyezik a számlán nyomtatott rövidítéssel.
A készülékrészlet és az előleg nem új havi díj
Ha a készülék beszerzési számláját már könyvelték, a havi részlet a korábbi tartozást csökkenti. Ugyanarra a beszerzésre nem keletkezik új költség vagy újonnan levonható beszerzési áfa minden törlesztéskor. Készülékbérletnél viszont a havi díj szolgáltatás lehet, ezért a „készülék” szó helyett a szerződés tartalma dönt.
Az előlegbeszámítást a korábbi bizonylattal kell összekötni. Adóköteles előlegnél a korábban elszámolt áfát is egyeztetni kell a végszámlával. A késedelmi kamatot és az esetleges kezelési díjat pedig külön soron érdemes tartani: eltérő jogcímű terhelések.
Telefon és internet áfája: melyik sorra jut a 70/30?
Az Áfa tv. 124. § (3) a)–c) pontja a felsorolt vezetékes, vezeték nélküli és IP-beszédszolgáltatások előzetesen felszámított áfájának 30%-át tiltja le. A besorolás TESZOR’15-kódokra épül. Kizárólag üzleti használat mellett is fennmarad ez a korlátozás; a maradó 70% levonásához az általános levonási feltételeknek is teljesülniük kell.
Az internet-hozzáférés sora külön kezelendő. A Yettel-példában a 27%-os hangdíj áfájára alkalmazandó a telefonos korlátozás, az 5%-os internetdíjéra nem. Az utóbbi levonhatóságát az üzleti felhasználás és az általános feltételek alapján kell eldönteni.
Parkolásra és úthasználatra a 124. § (2) e)–f) pont szerinti levonási tilalom vonatkozik, nem a telefonos 70/30. Ez nem kizárólag személygépkocsik szabálya. A 125. § (1) d) szerinti közvetítés, illetve a (2) h) szerinti, 3,5 tonnát meghaladó jármű igazolt üzemeltetése kivételt jelenthet.
Mikor oldja fel a visszaszámlázás a telefonos korlátozást?
A 125. § (1) e) feltétele: a telefonszolgáltatás ellenértékének legalább 30%-a igazoltan beépül a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába. A 126. § ehhez elkülönített, követhető nyilvántartást kíván meg. A dolgozó 20%-os térítése önmagában nem teljesíti ezt a küszöböt.
A visszaszámlázás külön kimenő ügylet. A szállítói számlát teljes összegében kell rögzíteni, a közvetített részt pedig a kimenő számlával és a kapcsolódó elszámolással összekötni. A dolgozói megtérítés magánhasználati jövedelemre gyakorolt hatása ettől külön vizsgálat.
A tételes hívásrészletező önmagában sem oldja fel a telefonos áfatilalmat. Ha a magánrészt elkülönítik vagy megtéríttetik, az adott konstrukció áfakezelését kell meghatározni; a magánhasználati százalékból nem következik automatikusan a levonható áfa aránya.
Vegyes számla könyvelési példája és a fizetendő egyeztetése
Az alábbi számla fiktív példa. A cég áfalevonásra jogosító, adóköteles tevékenységhez veszi igénybe a szolgáltatásokat. Nincs visszaszámlázás, a parkolásra nem alkalmazható levonási kivétel. A magánhasználati juttatás közterhét külön számítjuk, nem ebből a vegyes végösszegből.
A példabeli dokumentum 1 000 Ft, ÁHK jelölésű biztosítási díjat is tartalmaz, amelynek jogcímét a kapcsolódó bizonylat igazolja. Ez a példa számlaadata, nem a biztosítási díjak általános adóbesorolása.
| Tárgyhavi tétel | Nettó díj vagy áfa nélküli összeg | Felszámított áfa | Bruttó összeg | Levonható áfa | Havi ráfordítás |
|---|---|---|---|---|---|
| Beszédszolgáltatás, 27% | 10 000 Ft | 2 700 Ft | 12 700 Ft | 1 890 Ft | 10 810 Ft |
| Internet, 5% | 4 000 Ft | 200 Ft | 4 200 Ft | 200 Ft | 4 000 Ft |
| Üzleti parkolás, 27% | 1 000 Ft | 270 Ft | 1 270 Ft | 0 Ft | 1 270 Ft |
| Biztosítási díj, ÁHK | 1 000 Ft | Nincs felszámított áfa | 1 000 Ft | Nincs levonható áfa | 1 000 Ft |
| Összesen | 16 000 Ft | 3 170 Ft | 19 170 Ft | 2 090 Ft | 17 080 Ft |
A beszéd áfájából 2 700 × 30% = 810 Ft nem vonható le. A parkolás 270 Ft áfája teljes egészében a költség része. A le nem vonható áfa így 1 080 Ft; a havi ráfordítás 16 000 + 1 080 = 17 080 Ft.
Az áfaösszesítőben 2 970 Ft tartozna a 27%-os kulcshoz. Ha erre az egész összegre alkalmaznánk a 70%-ot, a parkolásból is levonást számítanánk. A helyes levonható összeg a sorok alapján 1 890 + 200 = 2 090 Ft.
A havi ráfordítás és a fizetendő nem ugyanaz
A fizetési értesítőn további két összeg szerepel: egy korábban könyvelt készülék 5 000 Ft-os esedékes részlete, valamint a biztosítási díjra korábban fizetett 500 Ft előleg beszámítása. A példában ennek az előlegnek nincs áfatartalma.
| Fizetési egyeztetés | Összeg |
|---|---|
| Tárgyhavi díjak bruttó összege | 19 170 Ft |
| Korábbi készülékbeszerzés esedékes részlete | +5 000 Ft |
| Korábban megfizetett előleg beszámítása | −500 Ft |
| Ténylegesen fizetendő | 23 670 Ft |
A készülék 5 000 Ft-os részlete a már kimutatott tartozás rendezése. Az 500 Ft előleg pedig a korábban kimutatott előlegkövetelésből kerül át a díj rendezésébe. Egyik sem növeli a tárgyhavi ráfordítást.
Tartozik/követel logika a példához
A számlaszámok az adott cég számlarendjéhez igazítandó példák. A tárgyhavi díjak rögzítése:
- T 52 Igénybe vett szolgáltatások: 16 080 Ft, a beszéd, internet és parkolás költsége, a le nem vonható áfával együtt.
- T 53 Egyéb szolgáltatások: 1 000 Ft, a példabeli biztosítási díj.
- T 466 Előzetesen felszámított áfa: 2 090 Ft, a levonható rész.
- K 454 Szállítók: 19 170 Ft, a tárgyhavi díjak teljes összege.
Az előleg beszámítása T Szállítók / K Adott előlegek, 500 Ft. A banki rendezéskor a szállítói tartozás fennmaradó 18 670 Ft-ja és a korábbi készüléktartozás 5 000 Ft-ja csökken, összesen 23 670 Ft banki kifizetéssel. A készülékrészletnek nincs új T 52-es költségtétele.
Céges telefon magáncélú használata: tételes elszámolás vagy 20%
A céges költségviselés gyakori: az NMHH 2025-ös üzleti felmérése szerint az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 89%-ánál teljes egészében a cég fizeti az alkalmazottak által használt mobilelőfizetések számláját. Ez a költségviselést mutatja, nem azt, hogy a használat mekkora része magáncélú.
Az Szja tv. 70. § (1) b) és (9) c) pontja szerint a magáncélú telefonszolgáltatás meg nem térített értéke egyes meghatározott juttatás. Az érték kétféleképpen állapítható meg:
- Tételesen: a magáncélú forgalom kiadásai és a nem forgalomarányos díjak, például az alapdíj arányos része alapján. Nem elég csak a külön díjas magánhívásokat összeadni.
- 20%-os módszerrel: a kifizető választása szerint a telefonszolgáltatás miatt őt terhelő kiadások 20%-a. Ha a magánhasználat nem különíthető el, szintén a 20%-os meghatározás alkalmazandó.
A tételes módszerhez a hívásrészletezőből és a hozzá kapcsolódó nyilvántartásból követhetőnek kell lennie az üzleti és magánforgalom elkülönítésének. A magánhasználatot tiltó belső szabályzat önmagában nem dokumentálja a tényleges használatot.
Mely kiadásokból indul a számítás?
A munkalapon a telefonszolgáltatási sorokból kell összeállítani a kiadási alapot, és rögzíteni annak tartalmát, az áfa kezelésével együtt. A teljes vegyes számla fizetendő összege nem automatikus alap: az internet, a parkolás, a biztosítás és a készüléktartozás törlesztése külön jogcím. Egy magáncélú app-vásárlás rendezése sem azonos a telefonhasználat 20%-os meghatározásával.
Az igazolt dolgozói megtérítés a meghatározott magánhasználati értéket csökkenti. Teljes megtérítésnél e jogcímen nem marad adóköteles jövedelem; részleges térítésnél a fennmaradó rész után kell számolni. Ettől még a telefonos áfakorlátozás és a visszaszámlázás feltételei külön vizsgálandók.
A magánhasználat közterhe 2026-ban
A következő számítás normál szochoalany kifizetőre vonatkozik. Tegyük fel, hogy a fenti módszerek egyikével már meghatároztak 3 000 Ft meg nem térített magánhasználati értéket. Ez önálló példa, nem az előző vegyes számla végösszegének százaléka.
Az Szja tv. 69. § (2) b) pontja szerint az adóalap a jövedelem 1,18-szorosa; az szja 15%. A Szocho tv. 1. § (4) b) és 2. § (1) bekezdése alapján a szocho 13%.
| Számítás | Összeg |
|---|---|
| Meg nem térített magánhasználati érték | 3 000 Ft |
| Adóalap: 3 000 × 1,18 | 3 540 Ft |
| Szja: 3 540 × 15% | 531 Ft |
| Szocho: 3 540 × 13% | 460,20 Ft |
| Kifizetői közteher összesen | 991,20 Ft |
A számított teher a juttatási érték 33,04%-a. A táblázat a számítás pontosságát mutatja; a bevallási kerekítést a bevallás szabályai szerint kell alkalmazni.
Kivaalany cégnél eltér a kezelés. A NAV 2026-os kiva-tájékoztatója az egyes meghatározott juttatásokat a személyi jellegű kifizetések körébe sorolja; a kiva mértéke 10%. Ilyenkor a szochós példát nem szabad változtatás nélkül alkalmazni: a juttatást a kiva szabályai szerint, az szjakötelezettség mellett kell elszámolni.
Havi munkalap: egy számlatétel, egy sor
Több ügyfél havi telefonszámláinál az ellenőrizhető munkalap alapja az egy számlatétel, egy sor szerkezet. A számlaazonosítók minden soron ismétlődjenek, hogy szűrés után is megmaradjon a kapcsolat az ügyféllel és a bizonylattal. Ez a bejövő számlák feldolgozása Excelben könyveléshez munkamenet telefonszámlákra alkalmazott változata.
| Mezőcsoport | Rögzítendő adatok |
|---|---|
| Számlaazonosítók | Ügyfél, szolgáltató, számlaszám, számla kelte, teljesítés, fizetési határidő, szolgáltatási időszak. |
| Nyomtatott tételadatok | Telefonszám, tételmegnevezés, TESZOR-kód, adómérték vagy adóstátusz, nettó összeg, áfa, bruttó összeg, forrásfájl és oldal. |
| Könyvelői minősítés | Tételosztály, költség- vagy kötelezettségszámla, levonható és le nem vonható áfa, alkalmazott kivétel és igazolása. |
| Magánhasználati elszámolás | Érintett telefon, választott módszer, kiadási alap, magánhasználati érték, dolgozói térítés, fennmaradó juttatás és közteher. |
A százalékos adómértéket és a szöveges adóstátuszt célszerű külön mezőben tartani. Az AM és ÁHK maradjon szöveg; ne legyen belőlük 0%-os kulcs. Ha nincs nyomtatott TESZOR-kód vagy telefonszám egy sor mellett, a hiányt ne pótolja ellenőrizetlen besorolás.
A PDF-től az ellenőrzött táblázatig
A telefonszámlák tételes adatainak kinyerése Excelbe során az Invoice Data Extraction a PDF-ekből és szkennelt számlákból a kért oszlopokkal készít Excel-, CSV- vagy JSON-adatokat. A feladatnál választható a One row per line item sorszerkezet. A nyomtatott adatok kerüljenek a kinyerési oszlopokba, a könyvelő által jóváhagyott minősítések és számítások pedig a saját munkafájl külön mezőibe.
A Source File oszlop a sor forrásfájlját és oldalát jelzi. A Review Needed azt mondja meg, mit kell ellenőrizni, ha az AI-ügynökök nem jutnak egyetértésre egy értékről vagy sorról. A beépített eredménynézetben a sor fájlnevére kattintva megnyílik mellette a forrásoldal; a javítást a saját fájlban kell elvégezni. A forrásdokumentumok a feltöltéstől számított 48 óráig nézhetők meg az alkalmazásban, ezért a könyvelési bizonylatokat a saját irattárban is meg kell őrizni.
A részletező díjsorai adják a díjtábla tartalmát. A szolgáltatásonkénti összesítőket és az ÁFA összesítőt ellenőrzésre használjuk, ne vegyük fel őket újabb díjtételként. A készülékrészletek, előlegbeszámítások és más fizetési tételek külön egyeztetési táblába kerüljenek.
Ügyfelenként és számlánként három összeget kell összevetni:
- A díjsorok nettó, áfa- és bruttó összegeit a számla megfelelő díjösszesítőivel.
- A felszámított áfát az ÁFA összesítővel, a levonható áfát pedig a könyvelői minősítésekből számított összeggel.
- A díjakból és fizetési tételekből számított fizetendőt a fizetési értesítővel, a rendezést pedig a banki terheléssel.
Ha már rendelkezésre áll NAV XML
A NAV Online Számla XML-adatok Excelbe alakítása is használható kiindulópontként. Az adott export mezőit kell összevetni a szükséges tételadatokkal: szerepel-e benne az elkülönített szolgáltatás, a nyomtatott adómérték vagy adóstátusz, és elegendő-e az adat a munkalaphoz. Ezt az adattartalom dönti el, nem az XML formátum önmagában.
A magánhasználat tételes igazolásához szükséges hívásrészletezőt, a mobilvásárlások bizonylatait és a készülék szerződését az elszámolás mellé kell rendelni. A munkalap ezekhez visszavezethető adatokat és számításokat ad; a tétel jogcímét, az áfalevonást és a könyvelést a könyvelő hagyja jóvá.